Mi az önkéntes nyugdíjpénztár?
Az önkéntes nyugdíjpénztár a nyugdíjkorhatár elérése után a pénztártag részére, az egyéni számláján nyilvántartott összeg terhére, az alapszabályban rögzített módozatoknak megfelelően választása szerint egy összegben vagy járadék formájában, illetőleg e kettő kombinációjaként történő pénzbeni kifizetést szolgáltat. A nyugdíjpénztár kizárólag nyugdíjszolgáltatást nyújthat. Pénztártag lehet az a 16. életévét betöltött személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el és tagdíjfizetést vállal. A pénztári vagyon kizárólag a pénztári tagság érdekében fektethető be. A pénztár a gazdálkodása során elért bevételeit kizárólag a szolgáltatások fedezetének biztosítására, a szolgáltatások szinten tartására, illetve fejlesztésére, valamint a gazdálkodás költségeinek fedezetére fordíthatja, azt sem osztalék, sem részesedés formájában nem fizetheti ki.
Előnyei
- A pénztártagot a befizetett összeg alapján rendelkezési jogosultság illeti meg: ezen összeg 20%-át, de maximum (valamennyi önsegélyező pénztárba befizetett összegre vonatkozóan összesen) 150.000,- Ft-ot a befizetett személyi jövedelemadója terhére az önkéntes nyugdíjpénztárnál lévő számlájára utaltathatja.
- Az egyéni számlán lévő összeg örökölhető, erre teljes mértékben kedvezményezett jelölhető ki. Amennyiben a pénztártag nem jelöl meg kedvezményezettet, úgy a törvényes vagy végrendeleti örököst tekintik annak.
- Nincs kötelező tagsági díj, általában annak ajánlott, akinek nagyobb összegű megtakarításra nincs lehetősége
- A munkáltató részben vagy egészben, kedvező adózási formájú (cafeteria elemként megjelenő) támogatás formájában átvállalhatja a tagdíjat
Hátrányai
- Államilag szabályozott a portfólió összetétele (281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól), a befektetések döntő hányada állampapírban, és államilag garantált értékpapírokban kerül elhelyezésre; kötött a pénztárak befektetési politikája, az elérhető hozam is ezáltal korlátozva van.
- Az aktuális nyugdíjkorhatár elérését követően kezdődik a nyugdíjszolgáltatás, ezt megelőzően csak a kötelező várakozási idő (10 év) letelte után lehet (sávosan csökkenő mértékben a 20. évig) adózott jövedelem formájában az összeghez hozzájutni
- A sávos költségszerkezet miatt a költségek nagyban függnek a befizetés mértékétől. minél kisebb a megtakarítás, annál nagyobb a költségek aránya
- A kötelező várakozási idő letelte előtti pénztári tagság megszüntetés esetén az keletkezett adókötelezettségen felül az állami támogatásokat is vissza kell fizetni 20%-os kamattal
- Jelenleg az állam az egyik legkiszámíthatatlanabb pénzpiaci szereplő
Mi a Nyugdíj Előtakarékossági Számla (NYESZ)?
A nyugdíj-előtakarékossági számlát vezető befektetési szolgáltatónál (kereskedelmi banknál) az előtakarékoskodó egy értékpapír számlát nyit, és a számlavezetőnek befektetési értékpapírra, állampapírra és pénzpiaci eszközre vonatkozó ügyletre adhat megbízást.
Előnyei
- Az előtakarékoskodó a tárgyévben befizetett összeg 20 %-áról, de maximum 100.000,- Ft-ról (akik 2020 előtt érik el a nyugdíjkorhatárt 130.000,- Ft-ról) rendelkezhet a személyi jövedelemadó bevallásában, azt a NYESZ-re utaltathatja
- Nyugdíjszolgáltatásnak minősülő felhasználás esetén az elhelyezett megtakarítások hozama, a befektetési eszközökkel végzett ügylet nyeresége (kivéve az osztalékból származó jövedelmet) mentesül a kamat- és tőzsdei árfolyamnyereség-adó alól
Hátrányai
- A NYESZ hatékony működtetéséhez komoly pénzügyi tudás szükséges: nyereség csak kereskedéssel érhető el
- Ha az előtakarékoskodó úgy veszi fel a megtakarítását, hogy az nem minősül nyugdíjszolgáltatásnak (még nem nyugdíjas-korú és/vagy a számlanyitás után még nem telt el 10 év), akkor SZJA és EHO fizetési kötelezettsége is keletkezik, valamint az igénybe vett előtakarékossági támogatás összegét 20%-kal növelten vissza kell fizetnie
Mi a nyugdíjbiztosítás?
Egy olyan, biztosítóval kötött életbiztosítással kombinált megtakarítás, amely államilag támogatott. Az összegyűjtött megtakarításhoz a biztosított a szerződés lejáratakor, nyugdíjba vonuláskor vagy rokkantság esetén, az általa megjelölt kedvezményezett pedig a biztosított halála esetén jut hozzá. A biztosítás lehet klasszikus vegyes életbiztosítás vagy befektetési egységekhez kötött, lehet egyszeri díjas vagy folyamatos díjfizetésű; az előtakarékoskodónak élethelyzete alapján szabad a döntési lehetősége, milyen befektetési formát választ.
Előnyei
- Az egyetlen olyan nyugdíj-előtakarékoskodási forma, amelyet nem érint a jövőbeni nyugdíjkorhatár-emelés: a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltése esetén szolgáltat a biztosító
- A szerződő rendelkezhet a befizetései után 20%, évente maximum 130.000,- Ft a befizetett személyi jövedelemadója terhére történő állami támogatásról
- Az egyéni nyugdíjcélú megtakarítás feltételeit (díjfizetés mértéke, rendszeressége, szüneteltetése, megszüntetése, stb.) a szerződő határozza meg, az államnak nincs rá befolyása
- Lejárat előtti kifizetés esetén az adókedvezményt a 20%-os büntetőkamattal vissza kell fizetni, de kellően hosszú távú biztosítás esetén a hozamok meghaladhatják ennek mértékét
Hátrányai
- A nyugdíjbiztosításhoz mint alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítás(ok)ra befizetett összeg alapján adókedvezményre vonatkozó nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető
- Amennyiben az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze meghaladja az alapbiztosítás díjának 10 százalékát, akkor az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze alapján adókedvezményre vonatkozó nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető